Az újjászületés reménye
Kedves Somogyi Polgárok!
Húsvét titka, a feltámadás misztériuma itt reszket a levegőben. Az elmúlt hetekben nagyböjti lelkigyakorlatok zajlottak megyeszerte, elvégeztük szentgyónásunkat. Az elcsendesülés, az önvizsgálat, a lelki nagytakarítás időszakát hagytuk a hátunk mögött, hogy megtisztult lélekkel fogadhassuk a feltámadás örömhírét.
Régi húsvétokra emlékezem. A hajdani passiójátékra, amelyben magam is részt vehettem a somogyvári templom megszentelt falai között, s húsvét vigíliáján arra az éjszakai fényességre, amely fokozatosan erősödött Isten hajlékában a meggyújtott, s egyre többeknek átadott gyertyák által. Persze a nyuszifészekbe rejtett ajándékok, a füstölt sonka íze, lányokhoz indulván, a locsolókölni illata, a rokonlátogatás, a családi együttlét öröme, s a pálya friss füvén zajló focimeccsek csatakos izgalma is kitörölhetetlenül beleíródott emlékezetembe. Az egymásra figyelés, a szeretet ereje talán mindennél jobban érződött ezen a tavaszi ünnepen, amely kétezer esztendeje magában hordozza az újjászületés reményét.
„Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." - olvashatjuk az ilyenkor különösen sokat idézett részt a Szentírásból, János Evangéliumában. Az örök élet tézisével azonban nehéz szembesülni, ám ha hiszünk abban, hogy mindannyian a Teremtőnek köszönhetjük létünket, akkor talán könnyebben megérthetjük az igazságot. Mint ahogy azt is: a körülöttünk elhatalmasodó sötétségben sokat jelenthetnek az apró, húsvéti fények. Egy gyertya lángja újabbat lobbanthat lángra, s a lángok fénye-melege összeadódik. Egy nagy lobogássá, a tisztánlátás tüzévé.
Az emberi arcokra írott örömtüzek látványa pedig újra visszaadhatja reményünket. Hitünket abban, hogy szebb holnap köszönt ránk, hogy nemcsak a ránk zúdult, hirtelen jött tavasznak köszönhetjük a szív újjászületését, hanem a belső fénynek, mely azt igazolja: rájöttünk valami nagyon fontosra, a lényegre, ám felfedezésünk titkát nem őrizhetjük meg magunknak; a jelenlegi, meglehetősen lehangoló körülmények közepette is tovább kell adnunk a reményt családtagjainknak, rokonainknak, barátainknak, ismerőseinknek, munkatársainknak. A közelünkben, s a távolabb élőknek, a csüggedt tétovázóknak. Olyanoknak, akikben él a Lélek tüze, s olyanoknak is, akik keresik még. A békét, a harmóniát, az emberi szót, a tiszta tekintetet, hisznek a kinyújtott kézben, s nem rángathatók marionett-bábúként. Akik készek talentumaikkal hozzájárulni a közös jövőhöz, hiszen hazánk nem attól lesz gazdagabb, amit elvesznek tőle, hanem attól, amit hozzáadunk. Ezzel együtt természetesen elviselik a kritikát, hogy okuljanak belőle, s még felelősségteljesebben tegyék dolgukat szerelmükért, gyermekeikért, Somogyorországért, és jelenleg bajban lévő hazánkért. De arra sem restek, hogy letelepedjenek imádkozni a kereszt tövéhez, s nemcsak most, a feltámadás ünnepén...
Húsvét misztériumából feleségemmel együtt megpróbáltunk mi is minél többet átadni már-már felnőtté érő lányainknak, s majdan unokáinkat is arra neveljük, hogy mindenkor érezzék: az újjászületés nemes ügyek mozgatója; erősíti a tisztánlátást az értékzavaros világban, doppingolja a lelket, családi, baráti kapcsolatokat gyógyít; egyszóval más minőséget, gazdagabb tartalmat ad életünknek. Visszaadja a reményt, s örömhírnökké tehet mindannyiunkat.
Kedves Somogyi Polgárok!
Kívánom, valamennyiüknek sikerüljön megfejteni húsvét titkát, a feltámadás öröm-üzenetét, hogy áldott legyen e szép ünnep, hiszen ahogy Pilinszky írta Harmadnapon című versében:
„ És megérzik a fényt a gyökerek. / És szél támad. És fölzeng a világ."
Barátsággal köszönti Önöket:
Gelencsér Attila
a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke
Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online
Húsvét titka, a feltámadás misztériuma itt reszket a levegőben. Az elmúlt hetekben nagyböjti lelkigyakorlatok zajlottak megyeszerte, elvégeztük szentgyónásunkat. Az elcsendesülés, az önvizsgálat, a lelki nagytakarítás időszakát hagytuk a hátunk mögött, hogy megtisztult lélekkel fogadhassuk a feltámadás örömhírét.
Régi húsvétokra emlékezem. A hajdani passiójátékra, amelyben magam is részt vehettem a somogyvári templom megszentelt falai között, s húsvét vigíliáján arra az éjszakai fényességre, amely fokozatosan erősödött Isten hajlékában a meggyújtott, s egyre többeknek átadott gyertyák által. Persze a nyuszifészekbe rejtett ajándékok, a füstölt sonka íze, lányokhoz indulván, a locsolókölni illata, a rokonlátogatás, a családi együttlét öröme, s a pálya friss füvén zajló focimeccsek csatakos izgalma is kitörölhetetlenül beleíródott emlékezetembe. Az egymásra figyelés, a szeretet ereje talán mindennél jobban érződött ezen a tavaszi ünnepen, amely kétezer esztendeje magában hordozza az újjászületés reményét.
„Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." - olvashatjuk az ilyenkor különösen sokat idézett részt a Szentírásból, János Evangéliumában. Az örök élet tézisével azonban nehéz szembesülni, ám ha hiszünk abban, hogy mindannyian a Teremtőnek köszönhetjük létünket, akkor talán könnyebben megérthetjük az igazságot. Mint ahogy azt is: a körülöttünk elhatalmasodó sötétségben sokat jelenthetnek az apró, húsvéti fények. Egy gyertya lángja újabbat lobbanthat lángra, s a lángok fénye-melege összeadódik. Egy nagy lobogássá, a tisztánlátás tüzévé.
Az emberi arcokra írott örömtüzek látványa pedig újra visszaadhatja reményünket. Hitünket abban, hogy szebb holnap köszönt ránk, hogy nemcsak a ránk zúdult, hirtelen jött tavasznak köszönhetjük a szív újjászületését, hanem a belső fénynek, mely azt igazolja: rájöttünk valami nagyon fontosra, a lényegre, ám felfedezésünk titkát nem őrizhetjük meg magunknak; a jelenlegi, meglehetősen lehangoló körülmények közepette is tovább kell adnunk a reményt családtagjainknak, rokonainknak, barátainknak, ismerőseinknek, munkatársainknak. A közelünkben, s a távolabb élőknek, a csüggedt tétovázóknak. Olyanoknak, akikben él a Lélek tüze, s olyanoknak is, akik keresik még. A békét, a harmóniát, az emberi szót, a tiszta tekintetet, hisznek a kinyújtott kézben, s nem rángathatók marionett-bábúként. Akik készek talentumaikkal hozzájárulni a közös jövőhöz, hiszen hazánk nem attól lesz gazdagabb, amit elvesznek tőle, hanem attól, amit hozzáadunk. Ezzel együtt természetesen elviselik a kritikát, hogy okuljanak belőle, s még felelősségteljesebben tegyék dolgukat szerelmükért, gyermekeikért, Somogyorországért, és jelenleg bajban lévő hazánkért. De arra sem restek, hogy letelepedjenek imádkozni a kereszt tövéhez, s nemcsak most, a feltámadás ünnepén...
Húsvét misztériumából feleségemmel együtt megpróbáltunk mi is minél többet átadni már-már felnőtté érő lányainknak, s majdan unokáinkat is arra neveljük, hogy mindenkor érezzék: az újjászületés nemes ügyek mozgatója; erősíti a tisztánlátást az értékzavaros világban, doppingolja a lelket, családi, baráti kapcsolatokat gyógyít; egyszóval más minőséget, gazdagabb tartalmat ad életünknek. Visszaadja a reményt, s örömhírnökké tehet mindannyiunkat.
Kedves Somogyi Polgárok!
Kívánom, valamennyiüknek sikerüljön megfejteni húsvét titkát, a feltámadás öröm-üzenetét, hogy áldott legyen e szép ünnep, hiszen ahogy Pilinszky írta Harmadnapon című versében:
„ És megérzik a fényt a gyökerek. / És szél támad. És fölzeng a világ."
Barátsággal köszönti Önöket:
Gelencsér Attila
a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke
Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online
Információ:
MAGYARORSZÁG
Kapcsolatfelvétel | Adatvédelemi nyilatkozat | Impresszum
MCOnet 2001- 2012. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu
MCOnet 2001- 2012. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu
International
www.mconet.biz
www.mconet.biz