Hírek - Gelencsér Attila

Geotermikus energiát kutattak a Dráva-mentén

Geotermikus energiát kutattak a Dráva-mentén

A Dráva-medence geotermikus energia-készleteinek feltérképezése és a hozzáférési, kiaknázási lehetőségekre indult nemzetközi kutatómunka mintegy két évvel ezelőtt. A Geotermikus kutatások a Dráva medencében című projekt záró konferenciáját csütörtökön tartották a kaposvári Vármegyeházán.
A Dráva-medence egyedülálló paraméterekkel rendelkezik a geotermikus energia-készletekhez való hozzáférés lehetősége tekintetében. Az adottságok azonban igen kis mértékben kerültek eddig feltérképezésre, hiszen a Dráva-medence területének meghatározó részén csak az eddig megvalósult szénhidrogén-kutatási célú geofizikai és fúrásos kutatások nyújtanak támpontot. Ezek az eredmények túlnyomóan 40 évnél régebbiek, és abban az időben nem fektettek különösebb hangsúlyt a Dráva folyótól északra és délre fekvő terület rétegtani ismeretanyagának párhuzamosítására. A friss információkhoz újabb kutatásokra volt szükség, ezért indult el a Geotermikus kutatások a Dráva medencében című nemzetközi projekt a Somogy Megyei Önkormányzat vezetésével. A Baranya Megyei Önkormányzat, a Zala Megyei Önkormányzat, a Pécsi Tudományegyetem és az Eszéki Egyetem partnerségével megvalósuló 499.285 euró összegű kutatási programot a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 424.392 euróval, a magyar állam pedig 45.327 euróval támogatta.
A csütörtöki konferencia Gelencsér Attila köszöntőjével kezdődött. A projektet kezdeményező Somogy Megyei Önkormányzat vezetője szerint jól döntöttek, amikor elkezdték a munkát: Jól ráéreztünk, hogy ebbe a projektbe bele kell vágnunk. Az állam átvette a megyei önkormányzatok feladatkörének jelentős részét, ám a területfejlesztés és a nemzetközi kapcsolatok megmaradtak, s ez a program mindkettőt lefedi. A 21. század legjelentősebb stratégiai kihívásai az egészséges élelmiszer, a tiszta ivóvíz és az energia fenntartható biztosítása. Az emberiség még napjainkban is az olcsó és végtelen mennyiségben rendelkezésre álló energia tévhitében él, azonban a saját jövőnk és a következő nemzedékek szükségleteinek biztosítására, valamint az élhető környezet megőrzéséhez halaszthatatlan a mielőbbi szemléletváltás az energetika terén is. Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. A megközelítőleg 4,3 millió lakást kitevő állomány 70 százaléka nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek, az arány a középületek esetében is hasonló. A hőenergia igény közelítőleg 65 százaléka vezetékes földgázzal üzemelő egyéni fűtőkészülékekkel, illetve közösségi távhő rendszereken keresztül kerül kielégítésre. A geotermikus energiával fűtött lakások száma 10 000-re tehető.
Ma az állami jelenlét meglehetősen mérsékelt az energiagazdaságban. Főbb szempontjait szabályozási eszközökkel tudja érvényesíteni. Magyarország kormánya azonban elkötelezett az energiagazdaság megújításában, az Új Széchenyi Terv milliárdokkal segíti a fenntartható energiafogyasztás népszerűsítését, mert először minden a fejekben kezdődik. A fenntartható életmód népszerűsítésére irányuló projektekre beadott 175 nyertes pályázat az Új Széchenyi Terv több mint 2,3 milliárd forintos támogatásával valósulhat meg. Olyan fenntartható fogyasztási mintáknak kell elterjedniük, amelyekkel takarékoskodhatunk. A cél az, hogy minél szélesebb kör ismerhesse meg az energiatakarékossági, energiahatékonysági, megújuló és alternatív energiahasznosítási megoldásokat. Az egyik legnagyobb mértékű növekedés a geotermikus energia és a földhő hasznosításának területén várható. Ezek jelenlegi 8%-os részesedése 2020-ra várhatóan 19%-ra emelkedik majd. Ehhez azonban elengedhetetlen a magas színvonalú energetikai szakképzés felélesztése - zárta köszöntőjét Gelencsér Attila.
A programban résztvevő Eszéki Egyetem képviselője intézményéről ejtett néhány szót. A 37 éves campus 17 kara 5 tanszékkel működik, és 22 ezer regisztrált hallgatójuk van, ezzel Horvátország harmadik legnagyobb egyetemét tudhatják magukénak. A most záruló projektnek vannak olyan elemei, melyek naponta szerepelnek az intézmény képzési és kutatási programjában. Drazen Barkovic professzor fontosnak nevezte a geotermikus energiakutatásokat, ők egy 370 oldalas könyvvel járultak hozzá a projekt sikeréhez.
A Zala Megyei Közgyűlés alelnöke elmondta: a megyében található termálkutak közül több mint száz el van zárva, csak keveset hasznosítanak jelenleg fürdők. Ez az első lépés volt a folyamatban, míg eljutnak a feltárástól a felhasználásig. „A most záruló projektnek annyi haszna lesz, amennyit megvalósítanak belőle" - mondta Nagy Kálmán.
A kutatásokat végző másik campus, a Pécsi Tudományegyetem részéről dr. Papp Norbert a 2008-as kezdetektől indította köszöntőjét. A válság legrosszabb évében merült fel az ötlet, melyet egy évvel később már tett követett. A 2009-ben beadott pályázat céljai a gazdaság változásai ellenére változatlanok maradtak. Újraértékelték a nemzeti sajátosságokat a termőföld, a víz és az energia terén.
Tótsimon Péter a Baranya megyei Önkormányzat képviseletében hangsúlyozta, hogy megyéje mindig fontosnak tartotta a területfejlesztéshez kapcsolódó feladatokat. Külön örömét fejezte ki, hogy az egyébként elmaradott Ormánságban kedvezőek a geotermikus adottságok. Megemlítette a 36 - baranyai és somogyi - települést érintő Ős-Dráva projektet, mely komplex térségfejlesztési folyamat. Köszöntője végén reményét fejezte ki, hogy a kutatási eredmények birtokában konkrét programok valósulnak meg a jövőben.
A köszöntőket követően került sor a projekt kutatási eredményeit magába foglaló könyv bemutatójára, illetve kötetlen beszélgetés során ismerkedhettek az érdeklődők a Dráva-mente geotermikus lehetőségeivel.

Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online