Hírek - Gelencsér Attila

Nem pártérdek a választási törvény

Nem pártérdek a választási törvény

Péntek reggel 8 órakor elkezdődött az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat vitája. A javaslatot 11 fideszes képviselő nyújtotta be az Országgyűlésnek. Közöttük találjuk Gelencsér Attilát, Kaposvár országgyűlési képviselőjét, aki a kisebb parlamentről és a várható változásokról számolt be.
Valamennyi politikai párt az elmúlt húsz évben szükségesnek tartotta az Országgyűlés létszámának jelentős csökkentését, ám ennek ellenére eddig soha nem került rá sor. A Fidesz a tavalyi kampányában megígérte, hogy 200 fősre apasztja a létszámot, s ezt az ígéretét most be is váltja. A vasárnap benyújtott megtalálható javaslat szerint a jövőben 199 képviselőt választhatnak a polgárok, 106 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, 93-at pedig országos listán. A választási rendszer alapjai változatlanok maradnak, továbbra is vegyes, listás és egyéni választókerületi elemet is tartalmazó választójogi törvény lesz Magyarországon. A részletekben azonban fontos változások vannak, melyek oka a képviselői létszámcsökkentés. A megyei listák a kevesebb kiosztható listás mandátum miatt nem tarthatóak fent, ezért a listás mandátumok kiosztása a jövőben az országos listáról történik. Fontos változás, hogy az országgyűlési választás a jövőben egyfordulós lesz. Az egyfordulós választási rendszer zárja a paktumpolitikát, gyorsabb kormányalakítást tesz lehetővé és kevesebb költséggel jár. Sokkal tisztességesebb, becsületesebb és korrektebb politizálásra kényszeríti a pártokat az egyfordulós rendszer, amely kizárja a hazug kampány lehetőségét. Az egyfordulós választásban négy párt egyetért, csak a legkisebb parlamenti frakció az LMP akarja a kétfordulós választási rendszert fenntartani.

Húsz éves mulasztást pótol, és alkotmánysértő helyzetet szüntet meg az új választókerületi beosztás. Az egyéni és területi választókerületek kialakítását jelenleg az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról szóló rendelet tartalmazza, amelyet alkotmányellenessége miatt 2011. december 31-ei hatállyal az Alkotmánybíróság megsemmisített. Követelmény, hogy az egyes területi választókerületenként megszerezhető országgyűlési képviselői mandátumok számának szorosan igazodnia kell a választásra jogosultak számához. Az egyéni választókerületek beosztása kiegyensúlyozottan, világos szempontok szerint történt, javaslatunk szerint a választókerületi határok nem léphetik át a mindenkori megyék határait. A képviselői helyek elosztásának rendszerét legkevesebb tízévenként újra kell vizsgálni, lehetőleg választásokon kívüli időszakokban. A földrajzi, közigazgatási, valamint történelmi határvonalakra is tekintettel kell lenni, ahol a választásra jogosultak száma megközelítőleg azonos kell legyen. Somogyban is négy arányos körzet jönne létre, kerületenként körülbelül 65 ezer választóval. A körzethatárokat megpróbáltuk földrajzi, szociológiai, társadalmi szempontok alapján meghúzni, így Somogyban arra törekedtünk, hogy a Drávamente és Kaposvár, illetve agglomerációja egy egység maradjon. Apróbb módosításokra természetesen lesz lehetőség, ha érkezik értelmes javaslat, szeretettel várjuk és befogadjuk. A kerülethatárokhoz magam is beadtam egy módosító indítványt: a barcsi körzetből az ésszerűség alapján Kaposszerdahely, Szenna, Patca, Zselickisfalud és Szilvásszentmárton Kaposvárhoz kerülne, cserében Kaposmérő váltana kerületet.

A képre kattintva olvasható a somogyi elosztás

 

A választásokon való indulást a javaslat az eddigi szabályozáshoz képest egyértelműen könnyíti, mivel a hatályos választójogi törvény szerint ahhoz, hogy valamely párt listájára az egész országban szavazni lehessen, mind a 19 megyében és a fővárosban is egyéni jelölteket kellett állítani legalább a megyében található választókerületek egynegyedében. Ehhez képest a benyújtott törvényjavaslat szerint elegendő 9 megyében, illetve Budapesten összesen 27 jelöltet állítani ahhoz, hogy egy párt listájára az egész országban szavazni lehessen. Az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb továbbra is megmarad.
A jelenleg hatályos szabályok alapján, Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok magyarországi országgyűlési képviselő-választáson szavazati joggal nem rendelkeznek. Az Európai Unió 27 tagállama közül 24 országban, és Ukrajna kivételével valamennyi Magyarországgal szomszédos államban biztosított a határokon kívül élő állampolgárok szavazati joga. Javaslatunk értelmében a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező határon túli magyar állampolgárok megkapják a magyarországi választójogot, amely lehetőséget biztosít számukra a magyarországi országos listán történő szavazásra.
Eddig a magyarországi nemzetiségek nem rendelkeztek nemzetiségi választójoggal. Ezen is változtat a törvény, minden választójoggal rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár a nemzetiségének megfelelő listát ajánlhat, továbbá arra szavazhat. A magyarországi nemzetiségek parlamenti képviseletének várható létrejötte egy húszéves probléma megoldása, a határon túli magyar állampolgárok szavazati joga pedig az egységes nemzet megvalósulása.
Ez az új rendszer nem egy pártról szól, ahogy azt az ellenzék sokszor megfogalmazta, hanem a választókról, akik számára végre átláthatóvá válik a választás. Amennyiben a választók felelősségre kívánják vonni a mindenkori kormányt, mert úgy ítélik meg, hogy a kormányzati politika nem jó irányban változtatta az ország ügyeit, minden további nélkül megtehetik. Lehetőségük lesz arra, hogy az általános és egyenlő választójog keretein belül, közvetlen és titkos szavazással egy új, erős kormánnyal váltsák le a hivatalban lévőt - zárta beszámolóját Gelencsér Attila. Az új törvény a javaslat szerint 2012. január 1-jén lép hatályba.


Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online