Hírek - Gelencsér Attila

Rosseb bakákra emlékeztek a Megyehéten

Rosseb bakákra emlékeztek a Megyehéten

A Don-kanyarban harcoló és hősi halált halt somogyi katonákra, a Rosseb bakákra emlékeztek a somogyi Megyehét keretében pénteken a kaposvári Együd Árpád Kulturális Központban. Kovács Géza és Lukács Bence Ákos kiállítását Gelencsér Attila nyitotta meg.


A Somogy Megyei Közgyűlés elnöke megnyitójában hangsúlyozta: A doni hősök áldozatvállalása minden magyar ember számára példa kell, hogy legyen. Rövid történelmi visszatekintés után kitért a somogyi katonák helytállására is: Hogy kik azok a Rosseb bakák? 1859 decemberében helyezték Somogy megyébe és Kaposvárra a 44-es gyalogezredet, a későbbi „rosseb bakák" elődeit. Ettől az időtől kezdődően napjainkig folyamatosan állomásoztak katonák Kaposváron. A város vezetésének kifejezett kérésére építették meg 1876-ban a Honvéd laktanyát a mai Damjanich utca és a Kossuth Lajos utca sarkán, majd 1887-ben a Baross laktanyát. A város életének színfoltja volt a gyakorlótérre kivonuló katonák látványa és a honvédzenekar rendszeres masírozása a város útjain. A lakosság oly mértékben megszokta, megszerette az itt állomásozó katonákat, hogy 1910-ben a helyettes alpolgármesternek feliratban kellett tiltakoznia az ellen a terv ellen, hogy a katonákat elvigyék Kaposvárról. A város lakosságának nagy örömére a katonák maradtak. Az I. világháború kitörését követően mozgósították a Kaposváron és környékén állomásozó katonákat, közöttük a 44. gyalogezredet is. Az ezred az első világháborúban szinte valamennyi harctéren megfordul. Ennek során háromszor semmisült meg és háromszor született újjá. A 44. Gyalogezred tagjai elterjedt becenevüket, a "rosseb ezred" elnevezést állítólag parancsnokuktól, Bauer Gyula ezredestől kapták a somogyi bakák által sűrűn használt káromkodás után.

Egy fotó a Don-kanyarból

 

Somogy többször bizonyította, hogy hű fiai laknak itt a honnak. Elég, ha csak a Marcali származású Noszlopy Gáspárra gondolunk, akinek tiszteletére a megyenapi ünnepségünknek is helyet adó vármegyeháza bejáratánál is állítottak emléktáblát. Vagy említhetjük azt a szobrot is, ami előtt a kaposváriak nap mint nap elmennek, s talán nem is tudják, hogy mit ábrázol. A Csiky Gergely Színház előtti szoborra gondolok. A csaknem hat méter magasságú emlékművet 1932-ben készítették, Szivessy Tibor tervezte a szobor talpazatát, és magát szobrot pedig Jálics Ernő készítette. A szobor Herkules, és az Oroszlán küzdelmét ábrázolja. Ezzel az ádáz küzdelem képpel akarja a szobrász szemléltetni az első világháború poklát. Az emlékmű a 44-es, azaz az Albrecht főhercegről elnevezett alakulat előtt tiszteleg, melynek tagjai közül nyolcezren áldozták életüket a hazájukért. A gyalogezred háromszor gyakorlatilag megszűnt létezni, és mind a három alkalommal mégis újjá alakult. Ezzel is bizonyították a somogyi ifjak hősiességüket, és hazaszeretetüket. Német történészek szerint önfeláldozásban csak a bosnyákok vetekedhettek velük. A főként Somogy megyéből toborzott gyalogezred katonái, a "Rosseb-bakák" közül nyolcezren haltak hősi halált az I. világháborúban - hangsúlyozta Gelencsér Attila, majd a második világégésről, a Don-kanyarban zajló harcokról beszélt.

A film és a kiállítás alkotói

 

A Don-kanyar nekünk, magyaroknak nemcsak veszteségről szól, hanem győzelemről is. Győzelmes helytállásról, győzelmes kitartásról, emberekről, akik helytálltak, emberekről, akik hűségesek voltak a küldetéshez. Akik áldozatok, de hős áldozatok. Rájuk emlékezünk. Nem feledhetjük el ezt a napot! A doni hősök emlékét megőrizni szent kötelességünk, mert ők 2000 kilométerre a hazától is a magyar hazáért harcoltak. A Don kanyart megjártak, és az onnan visszatértek évtizedekig csak szűk családi körben beszélhettek az átélt szenvedésekről, holott, amit cselekedtek, azt a hazáért tették, kötelességüket és esküjüket teljesítve, igaz hazafiként. A kegyelet- és tiszteletteljes emlékezés jár mindazoknak, akik hősi halált haltak, akik eltűntek, akik hadifogságot szenvedtek, vagy akik lélekben megnyomorodtak. A Don-kanyart megjárt somogyiak a hűségükről tettek tanúbizonyságot hősiességükkel, bátorságukkal, áldozatukkal. A 69 évvel ezelőtti tragédiáról igenis beszélni kell, közzé kell tenni a még nem ismert írásos, video és fényképdokumentumokat. A még életben lévő és egyre kevesebb túlélők bevonásával hiteles képet kell alkotnunk arról, hogy mi történt a Don-kanyarban apáinkkal, nagyapáinkkal. A mai kiállításon a két fiatal történész erre tesz kísérletet - zárta gondolatait Gelencsér Attila, majd dr. Zempléni Miklós, a 2. magyar hadsereg egykori honvédorvosának A boldog szunnyadókhoz című verséből idézett.

Kovács Géza és dr. Szarka Gábor a tárlaton

 

Dr. Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium (HM) kabinetfőnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a jelenlegi HM-ben olyan szellem uralkodik, mely felkarolja történelmi hagyományainkat, nem tagadja meg katonáink múltját. Történelmi visszatekintésében ő is megemlékezett a doni harcokról, a magyarok helytállásáról. Méltatta Kovács Géza és Lukács Bence Ákos kitartó munkáját, mellyel ez a kiállítás létrejöhetett. A köszöntőt követően mutatták be a somogyi Rosseb bakákról és a doni harcokról szóló filmet, melyet a két fiatal hároméves kutatómunkája előzött meg. Ezt követően tekinthették meg az érdeklődők a történelmi eseményeket megidéző fotókat. Somogyország hőseiről készült kiállítás január 29-ig tekinthető meg az Együd Árpád Kulturális Központban.


Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online