Somogyi siker, nemzeti emlékhely lett Kupavár

www.gelencserattila.com

Újabb sikeres somogyi kezdeményezésről számolhatott be szombaton Gelencsér Attila és Móring József Attila. Nemzeti emlékhellyé vált, így több forrásra számíthat fejlesztési és ásatási tervei megvalósításához Somogyvár-Kupavár, ahol táblát avattak ebből az alkalomból.

2011. november 7-én a parlament a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításával megalkotta a történelmi, illetve a nemzeti emlékhelyek fogalmát. Az új jogszabály értelmében a kormány a nemzet, vagy valamely nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszíneket nyilváníthatja történelmi emlékhellyé, míg nemzeti emlékhellyé a törvény szövege alapján olyan, a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín válhat, amely a "nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír", valamint a magyar és az ország területén élő más nemzetiségek összetartozását erősíti. A nemzeti emlékhelyekről az Országgyűlésnek kell döntenie a kabinet kezdeményezésére. A Ház hétfői határozata értelmében tizenegy helyszín vált nemzeti emlékhellyé: a budapesti Várnegyed, az Országház előtti Kossuth Lajos tér, a Hősök Tere, a Magyar Nemzeti Múzeum, a rákoskeresztúri Újköztemető, a debreceni Nagytemplom, a mohácsi történelmi emlékhely, az ópusztaszeri történelmi emlékpark, a székesfehérvári romkert, valamint a pákozdi katonai emlékhely, illetve Somogyvár-Kupavár.

Emléktáblát avattak a sajtótájékoztatón

Az újabb somogyi sikerről Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke és Móring József Attila, Somogyvár polgármestere számolt be szombaton. A sajtótájékoztatón a polgármester emlékeztetett arra, hogy Kupavár háromhektáros területén a régészeti feltárások kezdete, vagyis 1972 előtt még nem volt semmi, legfeljebb némi szőlőültetvény. Bakay Kornél régészprofesszor vezetésével helyi nyugdíjasok és diákok kezdték el feltárni a hajdani bencés apátság területét, amely aztán 1983-ban vált az ország harmadik történelmi emlékhelyévé Ópusztaszer és Mohács után. 2011. november 7. hozta meg az újabb fordulatot, amikor az Országgyűlés elfogadta a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítását, és tíz másik helyszín mellett nemzeti emlékhellyé emelte a somogyvári Kupavárt - fogalmazott Móring József Attila, aki reményét fejezte ki, hogy a nemzeti emlékhelyekre minden magyar életében legalább egyszer elzarándokol, és hogy Somogyvár a Műemlékek Nemzeti Gondnokságával közösen megvalósíthatja az emlékhellyel kapcsolatos fejlesztési elképzeléseit, amely egyebek között látogatóközpont és várszínház építéséről, továbbá a falak konzerválásáról szól.

Somogy büszkesége a nemzet büszkesége is

Gelencsér Attila elmondta, a nemzeti emlékhellyé válás a szimbolikus jelentésen túl nagyobb figyelemmel is jár az állam részéről, és ez több tízmillió forintos nagyságrendű, fejlesztésekhez, feltárásokhoz felhasználható forráslehetőségben mérhető.
A Balatontól 26 kilométerre található Kupavár a honfoglalás idején Koppány vezérnek és nemzetségének volt szálláshelye. A terület védelmére I. István Koppány legyőzése után katonaságot telepített, majd egyházat építtetett. Koppány egykori földvára helyén később I. László király alapított apátságot, amelynek révén jelentős kultikus és kulturális központ alakult ki a középkorban Somogyváron. Kupaváron eddig főként a bencés apátság és a bazilika romjaiból tártak fel jelentős részeket. Pár éve Bakay Kornél vezetésével sikerült a hajdani vár és egy kettős sáncárok egyes részleteit is feltárni, de az ásatás pénz hiányában elakadt.

Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online

További hírek:

Információ:

Somogy megye

MÖOSZ